Monday 11 February 2019

Miniszterelnököt tanító nagymama


Febr. 6.
Reggel házigazdám elvisz a nyolcvanöt éves, volt szabadságharcos nagymamájához, Szandzsídá Khátunhoz. Házigazdám elmondja, hogy hét nagymamája van. A bengáli összetett családokban ugyanis a gyerek nem tesz különbséget a nagyanya és testvérei között. Szandzsídá Khátun azonban különleges. Ő is mint én, Sántinikétanban doktorált. Mivel részt vett a függetlenségi mozgalomban, felkerült a Pakisztán által meggyilkolandó értelmiségiek listájára. Az indiai követség figyelmeztette, és ő Indiába szökött. Száműzetésében Sántinikétanba ment, ahol Bengáli irodalomból doktorált.
A már felszabadult Bangladésbe visszatérve ő alapította meg a bengáli tanszéket a Dhakai Egyetemen, és ott még a későbbi miniszterelnök Sékh Haszínát is tanította. Mikor egyes értelmiségiek elégedetlenek a politikával, hozzá mennek panaszkodni, hogy szóljon tanítványának. Ő ezt sohasem teszi meg. Bár közeli kapcsolatot ápolt a Bangladés felszabadításáért küzdő, és most is kormányon levő szocialista párttal, egyszer komolyan szembeszállt vele. A hetvenes évek közepén Mudzsibur Rahman miniszterelnök szinte minden dolgozót egyetlen szakszervezetbe akart kényszeríteni, de ő nem lépett be. A kényszerszakszervezetesítés aztán oda vezetett, hogy a szabadsághős Mudzsibur Rahmant és szinte egész családját 1975-ben meggyilkolták.
Szandzsídá Khátunt többek között a modern bengáli költészet, és annak megzenésített formái érdeklik. Egymás után rakja elém az általa írt bengáli könyveket. Őt is, engem is érdekel a verstan. Ő azonban nemcsak a versformákról írt, hanem a versek hangzásáról is. Egyik könyvében a Tagore-dalok magánhangzóit elemzi statisztikailag. Felfigyelek rá, hogy az u-hangok aránya nagyon alacsony, míg az i-hangoké magas. Azt mondja, hogy nekik sokkal könnyebb az i-hangokat kiejteni, és az arány hozzájárul a versek barátságos hangzásához. Sántinikétanról beszélgetve sok közös ismerőst találunk. Olvasta a Bengáli tűzet is angol fordításban. Mivel az angol kiadásban megváltoztatták a neveket, nem tudta meg, hogy a könyvben szereplő, elnyugatiasodott bengáli költőt nem másról, mint a híres Amija Csakrabartiról formázta a szerző. Neki Csakrabarti volt a doktori opponense.

No comments:

Post a Comment