Febr. 6.
Reggel házigazdám elvisz a nyolcvanöt éves, volt szabadságharcos nagymamájához,
Szandzsídá Khátunhoz. Házigazdám elmondja, hogy hét nagymamája van. A bengáli
összetett családokban ugyanis a gyerek nem tesz különbséget a nagyanya és
testvérei között. Szandzsídá Khátun azonban különleges. Ő is mint én,
Sántinikétanban doktorált. Mivel részt vett a függetlenségi mozgalomban,
felkerült a Pakisztán által meggyilkolandó értelmiségiek listájára. Az indiai
követség figyelmeztette, és ő Indiába szökött. Száműzetésében Sántinikétanba
ment, ahol Bengáli irodalomból doktorált.
A már felszabadult Bangladésbe visszatérve ő alapította meg a bengáli
tanszéket a Dhakai Egyetemen, és ott még a későbbi miniszterelnök Sékh Haszínát
is tanította. Mikor egyes értelmiségiek elégedetlenek a politikával, hozzá
mennek panaszkodni, hogy szóljon tanítványának. Ő ezt sohasem teszi meg. Bár
közeli kapcsolatot ápolt a Bangladés felszabadításáért küzdő, és most is
kormányon levő szocialista párttal, egyszer komolyan szembeszállt vele. A
hetvenes évek közepén Mudzsibur Rahman miniszterelnök szinte minden dolgozót
egyetlen szakszervezetbe akart kényszeríteni, de ő nem lépett be. A
kényszerszakszervezetesítés aztán oda vezetett, hogy a szabadsághős Mudzsibur
Rahmant és szinte egész családját 1975-ben meggyilkolták.
Szandzsídá Khátunt többek között a modern bengáli költészet, és annak
megzenésített formái érdeklik. Egymás után rakja elém az általa írt bengáli
könyveket. Őt is, engem is érdekel a verstan. Ő azonban nemcsak a versformákról
írt, hanem a versek hangzásáról is. Egyik könyvében a Tagore-dalok
magánhangzóit elemzi statisztikailag. Felfigyelek rá, hogy az u-hangok aránya
nagyon alacsony, míg az i-hangoké magas. Azt mondja, hogy nekik sokkal könnyebb
az i-hangokat kiejteni, és az arány hozzájárul a versek barátságos hangzásához.
Sántinikétanról beszélgetve sok közös ismerőst találunk. Olvasta a Bengáli
tűzet is angol fordításban. Mivel az angol kiadásban megváltoztatták a
neveket, nem tudta meg, hogy a könyvben szereplő, elnyugatiasodott bengáli
költőt nem másról, mint a híres Amija Csakrabartiról formázta a szerző. Neki Csakrabarti
volt a doktori opponense.
No comments:
Post a Comment