Hindi és számítástechnika

Kólhápúrban három hindi, a goai Birla Tudományos és Technológiai Intézetben (BITS) pedig két angol előadást tartok. Mindkét helyen átfedés van a technológiával. A kólhápúri tanszékvezető Pátil professzorasszony a hindi válságát látva a számítástechnikával kombinálja a hindit, és számos közös projektjük van a C-DAC nevű állami számítástechnikai vállalattal. Ezt egy indiai szuperszámítógép megépítésére hozták létre, de aztán felvállalta az indiai nyelvek számítógépes gondozását is. Egyszerre több India létezik. A nagyvárosokban szinte mindenki tud angolul, és ez teszi Indiát az USA után a második legnagyobb angolnyelvű országgá. A falvakban viszont a helyi nyelv a meghatározó. Mivel a falusi piac jelentős, ezért a számítástechnikai cégek igyekeznek azt is ellátni. Ha egy hindi diplomás diák ebben a szektorban helyezkedik el, sokkal jobban kereshet, mintha tanárként dolgozna. Ez így vonzóvá teheti a hindi szakot, melyre egyébként a gyengébb diákok jelentkeznek, akik úgy érzik, hogy máshova nem vennék fel őket. A diákok faluról járnak be az egyetemre, és óriási dolog számukra, hogy bekerülhettek egy egyetemre. Az előadásaim végén most nincsenek vagy gyengék a vonatkozó kérdések. A helyi hagyomány az, hogy az előadás végén a közönségből felállnak emberek, és elmondják, hogy az milyen hatást tett rájuk. Van ugyan önként jelentkező, de a tanszékvezető felszólítására a diákok minden csoportjából kijön valaki.

A Birla Tudományos és Technológiai Intézetben is van két előadásom, mivel a természettudományos képzés mellett van itt egy Bölcsész és Társadalomtudományi Tanszék is. Ez India egyik elit magánegyeteme, melyet India egyik legnagyobb vállalkozója, a rádzsasztháni K. K. Birlá alapított négy különböző helyen: három indiai államban, illetve Dubaiban. Olyan intézet ez, ami különösen hozzájárul ahhoz, hogy India számítástechnikai nagyhatalom legyen. Rendkívül sokszoros a túljelentkezés, és aki itt diplómázik, annak nagyszerű álláslehetőségei lesznek. Az a világ ez, amit Chetan Bhagat Three idiots, „Három hülye” című megfilmesített regénye jelenít meg. Itt sokkal aktívabbak, és sokkal könnyebben kérdeznek a diákok az előadás után.

Végül itt hozunk össze találkozót a C-DAC szövegfelismerést kutató szakemberével, Manís Kumár Guptával, aki a BITS-szel kialakulóban levő közös kutatásom miatt utazott le Punéból Goába. A nyomtatott dévanágarí írásos szövegek esetében 95-97 százalék a C-DAC szövegfelismerése, de van online kézírást felismerő programjuk is. Én átadok nekik több száz oldalnyi lefényképezett kéziratot és azoknak a begépelt változatát. Ez alapján megpróbálják majd tanítani a programot a régi kéziratok felismerésére.